Mesemondó fesztivál-Berecz András ének-és mesemondó

Berecz András népdalénekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató előadóművész

„Egyedülálló jelenség Berecz András és egyedülálló a műfaj, amelyet a digitális írásbeliség korszakában újjáteremtett. Mégsem magányos harcos ő, hanem egy mozgalom rangos képviselője, egy olyan mozgalomé, amely sokakkal együtt őt is megfogta és megihlette. [...] Bizton állíthatjuk, hogy Sebestyén Márta stílusteremtő személyisége mellett ő az első férfi énekes, aki az archaikus éneklési mód hiteles, erős karakterű, kiemelkedő mestere. Csakhogy Berecz András már akkor a maga egyetemességében látta a népi műveltséget, annak szellemi örökségét, amikor először kapaszkodott föl a vonatra, hogy magához illő dalosoktól személyiségéhez illő dalokat gyűjtsön. Ez a gyűjtögető magatartás már a mozgalom indulásakor azt jelentette, hogy a mulandóságból az örökkévalóságba emelte át egy nomád nemzedék a meghatározó előadókkal együtt a magyar hagyományokat." Így kezdte Berecz András munkásságának méltatását Antall István az akadémikus jelölt székfoglalóján  a Magyar Művészeti Akadémián. "

Forrás: https://mmakademia.hu/mobil-munkassag/-/record/MMA15691

Egy nép lelkének a legtisztább és legmélyebb tükre a mese. A mese, ami először tárja ki képzeletünket, először ad mintákat, példaképeket, egyszóval a mese az, ami kinyitja előttünk a világot. A mese nem ismeri a lényegtelent. Annak minden szava a legigazibb lényeget rejti, éppen ezért, ha egymás meséit hallgatjuk, a leglényegesebb vallomással találkozunk, amit csak egy nép adhat. Minden nép tud valamit, amit a másik nem, s bár minden ember mélyen egyforma, de ahogy rögzíti a valóságot, ahogy formát talál az érzéseinek és gondolatainak, az a legkülönfélébb lehet. Minden ember Isten képmására teremtetett, de vonásaikban mégis különbözők, s a teljes arcot együtt rajzolják ki. Ebben a békétlen világban, ahol töredeznek a kapcsolatok, a mese a legtisztább eszköz, amellyel kultúrák között, népek között hidat lehet építeni. Mi azt szeretnénk, ha a fesztiválon kicsit bele láthatnánk az észt, a perzsa, a görög nép lelkébe, inspirálódhatnánk a meséikből, megpillanthatnánk azokat a világképeket, amiket ezek a mesék kirajzolnak. Éppen ezért mindenki a saját nyelvén, a saját nyelvének dallamán és ritmusán keresztül szól majd hozzánk, hogy tisztán hallhassuk ki belőlük az egyedi harmóniát.

Berecz András, Kossuth-díjas ének-és mesemondó